Hej Dunáról fúj a szél! Kokárda futás 2014.

Az idei Kokárda futás időjárási viszontagságai is próbára tették a GyuFAsz elszántságát, ám idén - a tavalyihoz képest - szinte tömeges (4) volt a részvétel. És hát mégis más csoportosan küzdeni az elemekkel, mint egyedül. Ezen a napon a rajtnál nagy örömünkre a Tordasi Futóklub oszlopos tagja, Attila is csatlakozott hozzánk, a barátságtalan körülmények ellenére.

A 2013-as tapasztalatok alapján bizton állíthatom, hogy a 15.00 órai startra szinte óramű pontossággal megérkezett a front, éppen csak hó nem esett. A kezdetben élénk hátszél rekordgyanús időeredményt jósolt az odaúton, visszafelé azonban már viharos lett és hideg, hovatovább az eső is rákezdte, értelemszerűen szemből, vízszintesen. 

Elmonhatjuk tehát, hogy a Márciusi Ifjakhoz méltó erőfeszítés volt a futás. 

Remélem, a fotósunk megkapta testnevelésből az ötöst!

Tordasi jótékonysági futás

2014. március 8-án (a Nemzetközi Nőnapon) rendezték meg Tordason a reményeink szerint hagyományteremtő futást a Sajnovics János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola javára. A GyuFAszos lányok (3 ) az 5 és a 10 km-es távokon indultak. A sima 10 km-re vállalkozó mezőny jólértesült tagjai már a rajtvonalnál tudták, amire a többiek csak 10500 méternél kezdtek erősen gyanakodni, hogy ez bizony egyrészt nem egy tízes lesz, másrészt nem lesz sima. (Simaság tekintetében már korábban, úgy a harmadik km táján felütötte fejét a kétkedés.) A fedélzeti computerrel felszerelt kollégák szerint 13 km lett a vége, a szintet nem merném besaccolni. 

Hanem az útvonal! A látvány! Az időjárás! 

Egy szó, mint száz, a GyuFAsz megbocsátja a rendezőségnek azt a plusz 3 km-t (meg azt a kis szintet) arra tekintettel, hogy korábban sejtelmünk sem volt róla, hogy ilyen szuper kis futópályák várnak felfedezésre alig egy karnyújtásnyira.

A befutókat sok sok finom frissítő falat és ital, komoly befutócsomag, időmérés, eredményhirdetés és lelkes szurkolótábor várta.

Gartulálunk a tordasiaknak, hogy összehozták ezt a nagyszerű versenyt, reméljük, jövőre is jöhetünk!

Hí a Haza!

Újra Kokárda Futásra hívunk mindenkit, aki szívesen választaná hazafias érzelmei kinyilvánításának e sajátos módját március 15-én. (A tavalyiról itt olvashattok.)

Rajt: 15.00 óra, Gyúrói Faluház
Útvonal: műúton futunk a tordasi Petőfi szoborig (elszántabbak a martonvásári autópálya aluljáróig), majd a Nemzeti Dal elszavalása után vissza.
Táv: kb. 7 km. Akinek ez sok, hozzon magával kerékpáros váltótársat!
Dress code: kokárda, és láthatósági eszköz!
Útvonalbiztosítás, frissítőpont, befutócsomag, zenés bemelegítés nem lesz.

Kérjük, hogy aki a fentiek ellenére jönne, jelezzen itt a blogon.
Hurrá,  hajrá, előre!

Húshagyó kedd GyuFAsz módra

Az idei jelmezes futásunk nagyon last minute-re sikeredett, hiszen farsang utolsó napján, délelőtt tudtunk csak sort keríteni rá. Ez lehet az oka, hogy a Gyúró-Tordas útvonalon közlekedő autósok totális közönnyel tüntettek irányunkban, a kerékpárosok és gyalogosok pedig mással voltak elfoglalva. Ez nehezen érthető, hiszen ezen az útszakaszon viszonylag ritkán látható Tavasztündér és Ősztündér együtt.

Időpont: 2014. március 4. 9.00

Útvonal: Gyúró, Széchenyi utca, Kisköz, Kutya Kapu, Tordas. Katolikus templom, és vissza.

Isztambul külsőn

Kedves Olvasó!


A tavasz beköszöntével, hirtelen úgy megszaporodtak a futóesemények, hogy kénytelen vagyok ezen a késői órán virtuális tollat ragadni, nehogy feledésbe merüljön a tél egyik legszebb - számomra legalábbis - futópillanata:-)
 Az "esemény" Isztambulban esett meg velem, miután egy jól kiérdemelt telelés végén - pár órányi repülőút, 2 nap autókázás, és sok-sok ókeresztény templom meglátogatása után visszatértünk a török főváros egyik külvárosába(?), elővárosába(?), hogy ott töltsük utunk utolsó éjszakáját, a reptér közelében, egy "butikhotelben"(hoppá!). Délután 4-kor elfoglaltuk a szobát, 4.02-kor már indulásra készen álltam, egy kis mozgásra. Jobbra néztem:park, balra néztem:park, szemben a Márvány-tenger teherhajó kikötője.
 Jobbra indultam, mert a drága férjem is arra vette útját, némi Effes sör reményében - nem könnyű ám efféle földi jókat beszerezni Ázsiában...:-)
  Szinte azonnal rátaláltam egy futópályaféleségre, ami érzésre nagyon puha volt (rekordán?), és még jelölve is volt a táv 50 méterenként. 400 m -es körök voltak, kellemes levegő jött a tenger felől, kifejezetten meleg (15fok körüli hőmérséklet) időnek örülhettem, senki nem nézett rám csodálkozva és még sporttársakra is leletem! Itt ugyanis megszokott dolog, hogy a gyermekek játszótere mellett vannak felnőtt sportszerekkel felszerelt "játszóterek" is, ahol az asszonyok bőszen edzhetnek, akár hosszú kabátban és fejkendőben is.
De volt ott bicikliút, gördeszkapálya, és egy körbekerített, kivilágított focipálya, ahol óránként váltották egymást az öregfiúcsapatok.
 Egyszómintszáz: kár lett volna itthon hagyni a futócuccot:-)